Kezdőlap
Kezdőlap

Szép kártya az Ozorádó Horgászparadicsomban

Tájékoztatjuk, hogy a szállások fizetésénél K&H, MKB és OTP SZÉP KÁRTYÁT elfogadunk!

Üdvözöljük az Ozorádó Horgászparadicsom megújult weboldalán!

Egy völgyben, melyet festői szépségű erdőkkel borított hegyek vesznek körül, a megfelelő infrastruktúra kiépítésével megalkottunk egy horgászparadicsomot.

Szállásfoglalás azonnal az Interneten

Foglalja le néhány perc alatt szállását ONLINE foglalási rendszerünkön keresztül! Hosszú hétvégék, teljes heti programok különféle apartmanokban!

Részletek
Ozora és Ozorai Pipo

Ozora - egy alternatív program a Balatonnál nyaralóknak

Ozora a Dél-Dunántúli Régióban, Tolna megye északi részén, a Balatontól nagyjából 30 km távolságban található keleti irányban. A település a honfoglalás kora óta lakott, azonban igazi fényora az 1400-as évekre tehető. Kedvelt turisztikai látnivalója Ozorai Pipo vára, amelyet 1416-ban kezdtek építeni, és ma is reneszánsz pompával várja a Balatonon nyaraló érdeklődőket.

Ozora felé közeledve már messziről az utazó szemébe tűnnnek a szőlőhegyek és az általuk körülölelt páros domb egy templommal és egy várkastéllyal. A régi időkben egy híd kötötte össze az ozorai dombokat a várárkon átívelve. Ma a Sió és a Cinca patakok vize futja körül a várdombot és a templomot, sőt, a piactérre hangulatos hidacskák vezetnek át. A Balaton környékének történelmi viharai közepette furcsamód Ozora megőrizte reneszánsz hangulatát, amivel ma is elvarázsolja az odalátogatókat.

Ozora 1994-ben a 'Virágos városok és falvak' versenyén 'falu' kategóriában első helyezést nyert el, 1995-ben pedig Európa-díjban részesült, ami nagy elismerés a dél-dunántúli község számára.
2003 óta képzőművész tábor is működik a településen, és a művészek által a falunak adományozott alkotások a közösségi tereket díszítik.

A Balatonnál nyaral, de érdekli a történelem is?

Ozorát a honfoglalást megelőzően avarok lakták, és első írásos említése az 1009-es pécsi püspöki alapítólevélben található. 1871-ben a községhez tartozó Tótipusztán kiemelkedő jelentőségű avar leletegyüttest találtak a régészek.

Az Árpádkorból kevés írott emlék maradt a tolna megyei településről. Első földesura Sólyági Sándor volt, aki az ispán címet viselte. Ozora néven először 1325-ben említik a falut, amely így előneve is lesz az őt birtokló családnak. Ozoráról talán mindenkinek eszébe jut Ozorai Pipo, korábbi nevén Filippo Scolari, a híres firenzei hadvezér, aki 1399-ben veszi feleségül a főnemesi Ozorai család utolsó leszármazottját, Borbálát.

Ozorai Pipo - Firenzétől a Balaton vidékéig

Filippo Scolari, akit házasságától kezdve Ozorai Pipo néven ismer a magyar történelem, meghatározó alakja lett a középkori Ozora életének. 1416-ban ő kapott engedélyt Zsigmond királytól a várkastély felépítésére, amihez Itáliából hozatot mesterembereket. Emiatt lett aztán Ozora egy cseppnyi Itália a Balatontól alig 30 kilométerre, a tolnai dombok között.

A sokak által kalandornak tartott firenzei hadvezér elszegényedett kereskedőcsaládból származott, így már 1387 előtt mint kereskedősegéd került Magyarországra. Kezdetben Demeter esztergomi érsek udvarában élt, majd Zsigmond király közvetlen szolgálatába állt. Kiváló katona volt, azonban értett a kereskedelmhez is, ezért sikerrel töltött be fontos pozíciókat a gazdasági életben is. Ellátta az arany-, és sóbányák felügyeletét, kincstartó volt (1406-1407), majd 1407-től egészen 1426-ig temesi főispán, amiért kortársai egyszerűen Ispán Fülöpnek nevezték... Természetesen alapító tagja volt a Zsigmond király által alapított Sárkányos Lovagrendnek is, amelynek később más uralkodók és szövetségesek is tagjai lettek.

Tevékeny életet élt Ozora ura Dél-Dunántúlon: több hadjáratot is vezetett, 1402 és 1403 között Nápolyi László ellen, Velence ellen 1411-12-ben, majd a huszitákat pusztította 1421-22-ben, végül a török ellen vonult 1423 és 1426 között, és győzedelmesen tért haza a Balaton vidékére. Temesi ispánként a végvárrendszer kiépítésében kiemelkedő szerepe volt, de emellett az Itáliából hozott mesterek által készített metszetek évszázadokra meghatározták Temesvár ábrázolásait is.

1410-ben a dél-dunántúli község, Ozora ura segítségével jött létre a pápa és a király közötti megbékélés, mikor Zsigmond követségbe küldte őt XXIII. János ellenpápához.

Számos katonai diadal, például a törtökök felett, és gazdasági siker mellett Ozorai Pipo udvarában kezdett nevelkedni a későbbi nagy törökverő, Hunyadi János is. Ozorai Pipo végül 1426. december 27-én hunyt el Lippán, valószínűleg agyi infartktusban.

Ozora Pipo halála után - mivel gyermekei nem érték meg a felnőtt kort - a Hédervári család birtokába került Ozora, majd Török Bálint lett a község ura, akitől a törökök kezére került. A török hódoltságot követően végül az Eszterházyak birtoka lett.

Ozorai Pipo vára a Balatontól 30 km-re

A Balaton és a Duna között félúton, a lankás tolnai dombságban található Ozora legjelentősebb középkori műemléke, a várkastély.

1416-ban Ozorai Pipo megkapta az engedélyt Zsigmond királytól, hogy a tizenkét jobbágyfalu földesúri központjában, Ozorán 'kőből, avagy fából várat, erősséget vagy kastélyt' építhessen. A munka első fázisában a meredek dombtetőt hatalmas erőfeszítéssel vízszintesre gyalulták. A második ütemben egy négyzetes alaprajzú, sarkain kerek tornyokkal védett várfalat hoztak létre, majd annak udvarán emeletes főúri pompával kialakított várkastélyt építettek fel. Ozorai Pipo vára itáliai stílusú, amely inkább kényelmes főnemesi rezidencia, mint védelmi funkciót betöltő vár.

Viharos történelme során többször elfoglalták, kifosztották (Török Bálint), majd 1686-ban az előre nyomuló királyi csapatok ostromának következtében nyugati fala leomlott. Ezt az Eszterházyak idejében részben helyreállították, azonban a híres Ozorai Pipo várát gabonaraktárnak használták, így állaga rohamosan romlott. Ebben a formájában érték el Ozorát a régészeti kutatások, amelyek komoly eredményeket hoztak például a Balaton környékének avar korszakából.

Ozorai Pipo vára ma ismét régi reneszánsz pompájában várja látogatóit állandó és ideiglenes kiállításokkal, különösen a Balaton déli partjáról, hiszen Siófoktól légvonalban csak 30 kilométerre található.

Az Ozorai Diadal - csata a Balaton déli partjától néhány km-re

Ozora nevét a híres 1848-as Ozorai Diadallal írta be az újkori magyar történelembe. A vesztes Jellasich csapatainak segítségére siető Róth és Phillipovich tábornokok elkéstek, Pákozdnál nyertek a magyar honvédek, ezért visszafordultak, és éppen Ozora felé, mert minden más irány el volt zárva. Tolna megye közgyűlése (amihez csatlakoztak a tolnai nemzetőrök, valamint az Ozorai és környékbeli népfelkelők) Csapó Vilmost nevezte ki kapitánynak. Csapó dörzsölt fickó lehetett, mert cselt eszelt ki a túlerőben lévő ellenség megtévesztésére, és a Balaton környékének megtisztítására. Mikor megérkeztek az osztrákok a Balaton északi része felől, a felkelők heves puskatűzzel fogadták őket, míg a környező dombokon tábortüzek sokasága gyulladt fel, így azt hihették, hogy komoly magyar erők állomásoznak a Balatonnak ezen a felén. A visszavonulás közben megcsípett Róth és Phillipovich először "csak" szabad elvonulást kért, ezután fenyegetőzni kezdtek, de mindhiába. Szorult a "hurok", így a két generális 1848. október 7-én letette a fegyvert az ozorai hősök előtt.
"Mi minden tétovázás és alku nélkül, egy pár szó parancsra megtörténvén, két generális, Róth és Phillipovich, 3 stabális, és mintegy 50 tiszt, továbbá 12 ágyú, a töltényszerekkel és öt zászló, végül 7500 közkatona, és altiszt a mai napon elfogatott és fogollyá tétetett." (Csapó Vilmos jelentése)
Kossuth Lajos pedig október 13-án az Országos Honvédelmi Bizottság nevében Tolna Vármegye főispánjához címzett levelében az Ozorai Diadalt a "Haditörténelemben csaknem páratlan győzelemnek minősíti".

Ozora és a magyar irodalom - kulturális helyismereti programok a balatoni nyaralóknak

Petőfi Sándor - a forradalom költője a Balaton vidékén

Petőfi Sándor mint vándorszínész érkezett Ozorára 1841. július 31-én. Itt lépett fel először Sepsy Károly társulatának tagjaként, és Gvadányi: A peleskei nótárius című művét adták elő az ozorai nagyérdeműnek. Mivel kevés színész volt, így a fiatal költő három szerepet is kapott, sőt, feladata volt az előadás után viharlámpával hazakísérni a ténsasszonyokat is... Ozoráról a társulat Cecére ment, távolodva a Balatontól, és itt született meg a híres Színésszé lettem című vers.

Balaton és kultúra - együtt pihenhet Illyés Gyulával

"aki verseiben átölelte az egész európai világot Párizstól Moszkváig, de sohasem felejtette el a Siót és Ozorát"

Illyés Gyula egészen diákkorával kezdődően sok boldog napot, sőt hónapokat töltött Ozorán, 30 km-re a Balatontól. Ozora számára "álmai városa" , itt áll Ozorai Pipo - Illyés versében Pipo di Ozora - híres vára, és a nagykocsma, melynek fogadójában elször lépett fel Petőfi. "1848-ban a "sármelléki törpe Thermopilé" a tanúja a Róth és Philipovich csapatait megfutamító huszárok cselének." (Illyés Gyula: Ozorai példa). Illyés Gyula családja révén kötődik Ozorához és így Balaton környékéhez is: a temető néhány keresztjén családja nevével is találkozhatott. Ozorai Pipo vára alatt, az iskola előtt található Cinca patak hídját az Ő családja készítette.

Ozora látomása Párizsban is emlékezetébe villan:
"A bolygón, mely lánggal égve
s szabott köréből ki-kitérve
rohant a hideg űrön át,
rajta van Ozora
várdombja, temploma."

1935 júniusában minden nap megtette a kántortanítói rokon, Hadfy Béla lakása és présháza-pincéje közötti utat. A pince hűvösében írta az ozorai verseket, valamint a Puszták népe egyes fejezetei is. Mindezek mellett a Petőfi utószavának datálása: Gyánt-Ozora, 1936. Amikor 1944-ben bujkálnia kellett, akkor is Ozora ad neki menedéket, itt várják hű arcok, "segítő magyarok".
"Keres az ország, morcos mostohám,
De mi baj érhet engem Ozorán?
És Fürgeden és Gyánton, a pusztákon?
Mely óceánom volt, szigetvilágom..."

Ozorán 1985. október 31-én vette fel az iskola - elsőként az országban - Illyés Gyula nevét. Ozora Község Önkormányzata mindent megtesz annak érdekében, hogy méltóképpen ápolja a nagy költő szellemét, gondolatiságát, tartalmi hagyatékát, ami nem kis feladat, de terveik között szerepel egy Illyés Gyula emlékház kialakítása, ezzel is növelve Ozora kulturális és turisztikai vonzerejét.

Ha kulturális és aktív kikapcsolódásra vágyik, vagy csak nincs jó idő a Balatonnál, akkor látogasson el hozzánk, Ozora várja Önt festői dombjaival, történelmi emlékeivel és kulturális programjaival, mint amilyen az O.Z.O.R.A. Fesztivál.


Valid XHTML 1.0 Transitional Érvényes CSS!